Mikor, milyen betegségben kell gondolni arra, diszbiózis alakult, azaz felborult a bélflóra egyensúlya?

Testünkben él a földünk egyik legösszetettebb  ökoszisztémája. Bennünk, a beleinkben, a külvilággal érintkező testüregeinkben és a bőrünkön 1.5 x több mikroorganizmus él, mint az összes testi sejtjeink száma (ami  kb. 10¹⁰). Ezeket hívjuk microbiomnak. Összetétele szerint főként baktérium, de vírus, gomba, egysejtűek és más apró élőlény is megtalálható benne.

Ha ezt súlyban próbálnám kifejezni kb. 1.5 kg-ot tenne ki, ha a fajtáit akarnám számszerűsíteni, egyelőre 1000 körül mondanám, de nem kizárt, hogy ennél lényegesen több. És még egy nagyon fontos tudni való, hogy ez a békés (már ha békés ?!) közösség az immunrendszerünk  jól működésének záloga, akár 70%-ban  is befolyásolni tudja azt!

A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az emberi megközelítően 23.000 génhez csatlakozik  ezen mikroorganizmusok gén állománya, így gyakorlatilag 100-150x több idegen gén is van a szervezetünkben. Ezt  microbiotának hívjuk.
Ez a hatalmas tömegű mikroorganizmus tulajdonképpen egy multigenomikus szimbiózist jelent. A gének által szolgáltatott genetikai információk befolyásolják az emberi szervezet működését. Nos, hát ezek így együtt irányítják, az immunrendszerünket, egészségünket!

Most  csak a bélben élő közösségről, annak tevékenységeiről, feladatairól  írok néhány gondolatot.
Leegyszerűsítve az emésztő rendszerünk egy hosszú cső, amely mind a két végén érintkezik a külvilággal. Egyetlen sejt réteg választja el a csőben lévő emésztetlen vagy emésztett ételt, az étellel bekerülő kórokozó vagy segítő mikroorganizmusokat, a vegyszereket, a kiürítésre szánt salak anyagokat. Ennek a sejt rétegnek tehát pontosan, szorosan kell “zárni “, hogy csak az tudjon bejutni ami segíti a szervezetünket jól működni. Ezen a bélhámon helyezkedik el a védelmet nyújtó baktérium réteg vastag gyepszerűen. Közöttük nagy számban vannak a szervezet számára hasznos baktériumok, de előfordulnak  un. kétarcú  és káros baktériumok is. Ez utóbbi kettőt a mennyiségi fölényével tartja kordában a jó baktériumok tömege. Ez az egyensúlyi állapot a szimbiosis, amely biztosítja a jól létünket.

Ennek a csodálatos közösségnek óriási és sokrétű feladatai vannak:
– fizikai védelem (olyan anyagokat termelnek , amely vírus  gomba és patogén baktériumoknak  a membránját feloldja  (surfectin , interferon…). Emellett  olyan organikus savakat is termelnek, amely a káros baktériumok számára kedvezőtlen közeget biztosít. Továbbá a patogén mikrobák által termelt és a bejutott toxinokat közömbösíti, kelátot képez a nehézfémekkel, rákkeltő anyagokat köt meg vagy inaktivál.

– gyulladáscsökkentő anyagokat ,vitaminokat állítanak elő , B vitaminokat , K vitamint

– befolyásolják az emésztést, felszívódást, szinte nélkülük ez a folyamat nem is  zajlana

– befolyásolják az agyunk működését, a hangulatunkat, hiszen a bélrendszer  falában egy komplett idegrendszer van (második agy)

– befolyásolja az immunrendszer működését, rugalmasságát is  legalább 70 %-ban

– olyan anyagokat termel (SCFA), amely véd bennünket, jótékonyan befolyásolja a szervezetünket

– és amit még nem tudunk  róla……..

De azt tudomásul kell vennünk, hogy ez a bonyolult együttélés csak akkor véd meg bennünket ha jól tartjuk őket .Tehát a táplálkozásunk  képes módosítani a mikrobiom összetételét és működését is!!     

Táplálékul szolgálnak nekik azok a rostok, amelyek a felsőbb bélszakasz számára emészthetetlenek, mert ebből rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) ecet,-propion,-vajsav gyárt, amelyek gyulladás és daganat ellenesek.

A baj akkor van, ha az egyensúly felborul a jó és a rossz baktériumok között.
Ez bekövetkezhet :

• antibiotikum szedés után,
• tartós szteroid,
• fogamzásgátló,
• kemoterápiás,
• fájdalomcsillapító stb. kezelés után,
• élelmiszer intolerancia,
• ismétlődő stressz,
• nem megfelelő étrend esetén.

Mikor, milyen betegségben kell gondolni arra, diszbiózis alakult, azaz felborult a bélflóra egyensúlya?

Testünkben él a földünk egyik legösszetettebb ökoszisztémája. Bennünk, a beleinkben, a külvilággal érintkező testüregeinkben és a bőrünkön 1.5 x több mikroorganizmus él, mint az összes testi sejtjeink száma (ami  kb. 10¹⁰). Ezeket hívjuk microbiomnak. Összetétele szerint főként baktérium, de vírus, gomba, egysejtűek és más apró élőlény is megtalálható benne.

Ha ezt súlyban próbálnám kifejezni kb. 1.5 kg-ot tenne ki, ha a fajtáit akarnám számszerűsíteni, egyelőre 1000 körül mondanám, de nem kizárt, hogy ennél lényegesen több. És még egy nagyon fontos tudni való, hogy ez a békés (már ha békés ?!) közösség az immunrendszerünk  jól működésének záloga, akár 70%-ban  is befolyásolni tudja azt!

A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az emberi megközelítően 23.000 génhez csatlakozik  ezen mikroorganizmusok gén állománya, így gyakorlatilag 100-150x több idegen gén is van a szervezetünkben. Ezt  microbiotának hívjuk.
Ez a hatalmas tömegű mikroorganizmus tulajdonképpen egy multigenomikus szimbiózist jelent. A gének által szolgáltatott genetikai információk befolyásolják az emberi szervezet működését. Nos, hát ezek így együtt irányítják, az immunrendszerünket, egészségünket!

Most  csak a bélben élő közösségről, annak tevékenységeiről, feladatairól  írok néhány gondolatot.
Leegyszerűsítve az emésztő rendszerünk egy hosszú cső, amely mind a két végén érintkezik a külvilággal. Egyetlen sejt réteg választja el a csőben lévő emésztetlen vagy emésztett ételt, az étellel bekerülő kórokozó vagy segítő mikroorganizmusokat, a vegyszereket, a kiürítésre szánt salak anyagokat. Ennek a sejt rétegnek tehát pontosan, szorosan kell “zárni “, hogy csak az tudjon bejutni ami segíti a szervezetünket jól működni. Ezen a bélhámon helyezkedik el a védelmet nyújtó baktérium réteg vastag gyepszerűen. Közöttük nagy számban vannak a szervezet számára hasznos baktériumok, de előfordulnak  un. kétarcú  és káros baktériumok is. Ez utóbbi kettőt a mennyiségi fölényével tartja kordában a jó baktériumok tömege. Ez az egyensúlyi állapot a szimbiosis, amely biztosítja a jól létünket.

Ennek a csodálatos közösségnek óriási és sokrétű feladatai vannak:
– fizikai védelem (olyan anyagokat termelnek , amely vírus  gomba és patogén baktériumoknak  a membránját feloldja  (surfectin , interferon…). Emellett  olyan organikus savakat is termelnek, amely a káros baktériumok számára kedvezőtlen közeget biztosít. Továbbá a patogén mikrobák által termelt és a bejutott toxinokat közömbösíti, kelátot képez a nehézfémekkel, rákkeltő anyagokat köt meg vagy inaktivál.

– gyulladáscsökkentő anyagokat, vitaminokat állítanak elő, B vitaminokat, K vitamint

– befolyásolják az emésztést, felszívódást, szinte nélkülük ez a folyamat nem is  zajlana

– befolyásolják az agyunk működését, a hangulatunkat, hiszen a bélrendszer  falában egy komplett idegrendszer van (második agy)

– befolyásolja az immunrendszer működését, rugalmasságát is  legalább 70 %-ban

– olyan anyagokat termel (SCFA), amely véd bennünket, jótékonyan befolyásolja a szervezetünket

– és amit még nem tudunk  róla……..

De azt tudomásul kell vennünk, hogy ez a bonyolult együttélés csak akkor véd meg bennünket ha jól tartjuk őket. Tehát a táplálkozásunk képes módosítani a mikrobiom összetételét és működését is!!     

Táplálékul szolgálnak nekik azok a rostok, amelyek a felsőbb bélszakasz számára emészthetetlenek, mert ebből rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) ecet,-propion,-vajsav gyárt, amelyek gyulladás és daganat ellenesek.

A baj akkor van, ha az egyensúly felborul a jó és a rossz baktériumok között.
Ez bekövetkezhet :

• antibiotikum szedés után,
• tartós szteroid,
• fogamzásgátló,
• kemoterápiás,
• fájdalomcsillapító stb. kezelés után,
• élelmiszer intolerancia,
• ismétlődő stressz,
• nem megfelelő étrend esetén.

Mikor, milyen betegségben kell gondolni arra, diszbiózis alakult, azaz felborult a bélflóra egyensúlya?

Testünkben él a földünk egyik legösszetettebb  ökoszisztémája. Bennünk, a beleinkben, a külvilággal érintkező testüregeinkben és a bőrünkön 1.5 x több mikroorganizmus él, mint az összes testi sejtjeink száma (ami  kb. 10¹⁰). Ezeket hívjuk microbiomnak. Összetétele szerint főként baktérium, de vírus, gomba, egysejtűek és más apró élőlény is megtalálható benne.

Ha ezt súlyban próbálnám kifejezni kb. 1.5 kg-ot tenne ki, ha a fajtáit akarnám számszerűsíteni, egyelőre 1000 körül mondanám, de nem kizárt, hogy ennél lényegesen több. És még egy nagyon fontos tudni való, hogy ez a békés (már ha békés ?!) közösség az immunrendszerünk  jól működésének záloga, akár 70%-ban  is befolyásolni tudja azt!

A helyzetet bonyolítja az a tény, hogy az emberi megközelítően 23.000 génhez csatlakozik  ezen mikroorganizmusok gén állománya, így gyakorlatilag 100-150x több idegen gén is van a szervezetünkben. Ezt  microbiotának hívjuk.
Ez a hatalmas tömegű mikroorganizmus tulajdonképpen egy multigenomikus szimbiózist jelent. A gének által szolgáltatott genetikai információk befolyásolják az emberi szervezet működését. Nos, hát ezek így együtt irányítják, az immunrendszerünket, egészségünket!

Most  csak a bélben élő közösségről, annak tevékenységeiről, feladatairól  írok néhány gondolatot.
Leegyszerűsítve az emésztő rendszerünk egy hosszú cső, amely mind a két végén érintkezik a külvilággal. Egyetlen sejt réteg választja el a csőben lévő emésztetlen vagy emésztett ételt, az étellel bekerülő kórokozó vagy segítő mikroorganizmusokat, a vegyszereket, a kiürítésre szánt salak anyagokat. Ennek a sejt rétegnek tehát pontosan, szorosan kell “zárni “, hogy csak az tudjon bejutni ami segíti a szervezetünket jól működni. Ezen a bélhámon helyezkedik el a védelmet nyújtó baktérium réteg vastag gyepszerűen. Közöttük nagy számban vannak a szervezet számára hasznos baktériumok, de előfordulnak  un. kétarcú  és káros baktériumok is. Ez utóbbi kettőt a mennyiségi fölényével tartja kordában a jó baktériumok tömege. Ez az egyensúlyi állapot a szimbiosis, amely biztosítja a jól létünket.

Ennek a csodálatos közösségnek óriási és sokrétű feladatai vannak:
– fizikai védelem (olyan anyagokat termelnek , amely vírus  gomba és patogén baktériumoknak  a membránját feloldja  (surfectin , interferon…). Emellett  olyan organikus savakat is termelnek, amely a káros baktériumok számára kedvezőtlen közeget biztosít. Továbbá a patogén mikrobák által termelt és a bejutott toxinokat közömbösíti, kelátot képez a nehézfémekkel, rákkeltő anyagokat köt meg vagy inaktivál.

– gyulladáscsökkentő anyagokat ,vitaminokat állítanak elő , B vitaminokat , K vitamint

– befolyásolják az emésztést, felszívódást, szinte nélkülük ez a folyamat nem is  zajlana

– befolyásolják az agyunk működését, a hangulatunkat, hiszen a bélrendszer  falában egy komplett idegrendszer van (második agy)

– befolyásolja az immunrendszer működését, rugalmasságát is  legalább 70 %-ban

– olyan anyagokat termel (SCFA), amely véd bennünket, jótékonyan befolyásolja a szervezetünket

– és amit még nem tudunk  róla……..

De azt tudomásul kell vennünk, hogy ez a bonyolult együttélés csak akkor véd meg bennünket ha jól tartjuk őket .Tehát a táplálkozásunk  képes módosítani a mikrobiom összetételét és működését is!!     

Táplálékul szolgálnak nekik azok a rostok, amelyek a felsőbb bélszakasz számára emészthetetlenek, mert ebből rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA) ecet,-propion,-vajsav gyárt, amelyek gyulladás és daganat ellenesek.

A baj akkor van, ha az egyensúly felborul a jó és a rossz baktériumok között.
Ez bekövetkezhet :

• antibiotikum szedés után,
• tartós szteroid,
• fogamzásgátló,
• kemoterápiás,
• fájdalomcsillapító stb. kezelés után,
• élelmiszer intolerancia,
• ismétlődő stressz,
• nem megfelelő étrend esetén.

Következmény a  gyulladás, mely a betegségek sorát indítja el!!

A mai tudásunk szerint krónikus gyulladás okozza:

• allergia, asthma
• ízületi gyulladás bizonyos fajtája
• Crohn betegség
• IBS
• vastagbélgyulladás
• szív, -érrendszeri betegségek egy része
• cukorbetegség
• SM
• Alzheimer betegség
• demenciák
• Parkinson kór depresszió
• autizmus
• autoimmun betegségek (pl. Hasimoto tyreoiditis)
• pszoriázis , ekcema …
• elhízás
• rák
• ételallergiák és intoleranciák egy része

Ezt azonban nem kell megvárni, hiszen  a mai tudásunk szerint ez az állapot megelőzhető vagy megállítható lenne a megfelelő táplálkozással, a pro,-és prebiotikumok tartós szedésével. És persze megelőzésre is jó.

Tessék válogatni !

A terápiában szívesen segítek!